Ezernyi gondolat kavargott a fejemben, de a lényege mindnek ugyanaz volt. Közeleg az ünnep, egyre inkább behálóz mindent, az utcákat és otthonokat beborítják a fények. A szíveket átjárja a melegség, a szeretet. A december a varázslat és a csodák hónapja, a kérdés csak az, hogy befogadjuk -e a varázslatot, vagy elzárkózunk előle, bezárjuk előtte szívünk kapuit. A csodákban hinni kell, ez táplálja őket. Az a megannyi ki szikra, amely a gyermekek szemében, és a felnőttek szívében meg-meg csillan a fa játszadozva táncoló fényeinek sokaságában. Ilyenkor megéri szeretni, megéri boldognak lenni, s megéri hinni.
24-e reggel van. A téli nap korai sugarai boldog és izgatott táncot lejtenek a kislány orcáján. Lerúgja magáról a puha paplant, mellyel édesanyja este gondosan betakarta. A hatalmas izgalom egy percig sem hagyja nyugodni, vele tart minden percben. Ugrándozva szalad le a lépcsőn, két fonott copfja enyhe késéssel érkezik csak, s omlik le vállára. Léptei hangtalanok és határozottak, ahogy hozzáérnek a padlószőnyeggel borított lépcsőhöz. Érzi a várakozást a levegőben, látja a családtagjai arcán. Ma mindenki boldog, nincs veszekedés, csak a fiatalabb testvérei szólnak néha egy-egy hangos szót. Leveszi a meleg pizsamaját, s indulnak is a nagypapájukkal moziba, hisz ilyenkor ez már hagyomány. Bár az izgatottság nem ereszti el, egy pillanatig csak a mesére koncentrál, belekerül a világába. Hazaérkeztek, anyukájuk és apukájuk letakarja a szemüket, miközben felvezetik őket az emeletre. Varázslat van a levegőben. Már-már érzi a csoda illatát, a szikrákat, ahogyan elszállnak az arca előtt.
A Jézuska idén is remek munkát végzett. A fa alatt pihenő csinosan csomagolt csomagok vonzzák az izgatott tekintetetek, várják a bizsergő ujjakat, melyek széttépik a szép csomagolást, hogy alatta valami még szebbre bukkanhassanak majd. A csomagok felett hatalmas fa magaslik, gyanta illatot árasztva magából. Az ágakról piros gömbök, fa figurák, üveg angyalkák lógnak alá. A kislány látja az izgatottan boldog arcát visszatükröződni. Körbeállják a karácsonyfát, megfogják egymás kezét, halkan szól a zene, a házat pedig betölti az énekszó. Mindent betölt a fény, a szeretet, a csoda és a melegség.
Szeretet. Boldogság. Csoda. Varázslat.
Ezekkel a szavakkal zártam a sorozat első részét. A mai bejegyzéssel egy picit megpróbáltam átadni a kiskori karácsonyaimat. Remélem, sikerült!💗
Kívánom, hogy mindenki részére meghittséget, békét, szeretetet és varázslatot jelentsen az ünnep.
~𝓟𝓮𝓽𝓻𝓪
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése